Rozsdásodik a rozsdamentes acélból készült beléptető eszköz?

Ebben a cikkben szeretnénk világossá tenni, hogy miből is készülnek a beléptetőrendszerek egyes elemei és ami talán még fontosabb, hogyan érdemes ezeket tisztítani.

Kezdjük az alapkérdéssel: miből is készül egy modern beléptetőeszköz?

A cikkünkben jelenleg beléptető eszköz alatt elsősorban kapukat, korlátokat értünk, amelyeket minden esetben acélból gyártanak.

Kicsit pontosítva: vagy szénacélból, vagy pedig rozsdamentes acélból készülnek. Amennyiben az utóbbi alapanyagot választja a beléptetőrendszert kivitelező cég, akkor (leegyszerűsítve) szintén két választási lehetőségünk van: létezik az AISI 304 szabvány szerinti rozsdamentes acél és az AISI 316-os (bár az acél összetétele alapján ennél jóval többféle típus létezik, de a téma szempontjából csak erre a két fő típusra koncentrálunk).

A kettő közti különbséget pont az acél ellenálósága adja, ami az acél gyártása során felhasznált ötvözőanyagok és eljárások következtében tér el. Például a 304-es acél általában magasabb Cr (Króm) tartalommal rendelkezik, míg a 316-os gyártásánál Mo (Molibdén) is felhasználásra kerül, amit a 304-es egyáltalán nem tartalmaz. Ebből következik, hogy a 304-es acélból készült eszközök olyan környezetben használhatók jól, ahol víz, enyhén szennyezett víz, élelmiszerek, maximum 4.5 PH értékű savak érik. Ez az anyag klórmentes közegben ideális. A gyakorlatban: építőiparban, élelmiszeripari edényekhez, tartályokhoz, csővezetékekhez használják, de ilyenből készülnek a tejfeldolgozó üstök is.

A 316-ost olyan helyeken alkalmazzák, ahol nagyobb igénybevételnek van kitéve az adott eszköz: vegyipari berendezésekben, papíriparban, magas klórtartalomnál, illetve erősen savas közegnél.

Tehát a fenti két rozsdamentes acél fajtából az egyikből – az esetek túlnyomó többségében a 304-esből – készülnek a beléptető kapuk, sorompók, korlátok. Olyan helyeken is alkalmazható ez az acélfajta, ahol a körülmények nem feltétlenül optimálisak (például gyógyfürdőkben, közvetlenül medencék közelében), azonban itt különösen fontos a gyakori, és szakszerű tisztításuk, ápolásuk. Amennyiben megfelelően karbantartják, tisztítják és ápolják ezeket a berendezéseket, tartósan esztétikusak maradnak. A 316-os acél ezeken a helyeken jobban ellenáll a környezeti hatásoknak, viszont a nyersanyag, és – technológiai okokból – annak megmunkálása is jóval drágább, időigényesebb, ezért használatuk csak különösen indokolt esetben javasolt.

Tud rozsdásodni a rozsdamentes acél?

Rossz hírünk van: tud!

Mutatunk is képet – a két beléptető eszköz nagyjából egy időben lett telepítve, hasonló páratartalom és egyéb körülmények érik nap mint nap. Az egyiket rendszeresen és jól tartják karban, a másikat nem.

De mégis hogyan fordulhat ez elő, és hogyan kerülhető el?

Először is tisztázni kell, hogy pontosan miben különbözik a rozsdamentes acél (inox), a hagyományos, vagy szén- acéltól:

A rozsdamentes acél legalább 10,5%-ban krómot tartalmaz. Levegő hatására a kellő krómtartalommal rendelkező acélon króm-oxid passzív réteg képződik, amely az acél felületén megtapad, és megakadályozza a vas-oxid réteg kialakulását azáltal, hogy a levegő és a nedvesség nem tud közvetlen kölcsönhatásba lépni az acéllal. A rozsdásodás ezeknél az acéloknál csak abban ez esetben fordulhat elő, ha valamilyen módon ez a passzív réteg sérül.

A passzív réteg sérülése fizikai, vagy kémiai hatás következtében is megtörténhet. Fizikai hatásnak számít például a felület megkarcolása, fúrás, csiszolás, esetleg hegesztés. Kémiai hatások a savas, vagy különösen erős lúgos környezetben érhetik az acélt.

Szerencsére sok esetben nem az acél rozsdásodik, hanem a rajta levő szennyeződés – amitől úgy látszik, mintha az eszköz lenne rozsdás, pedig annak semmi baja. Speciális, kifejezetten inox-ra való tisztítószerekkel, és rendszeres tisztítással ezek a szennyeződések eltávolíthatók. Több olyan inox tisztítószer is létezik, ami segíti a passzív réteg regenerálódását. Amennyiben ezeket a szereket rendszeresen használjuk, a rozsdamentes felületek nagyon hosszú ideig dekoratívak, és rozsdamenetesek maradnak.

Azokban az esetekben pedig, amikor tényleg a rozsdamentes acél rozsdásodik a karbantartás hiányán túl sérülésekben, karcolásokban kereshetjük a hiba okát. Például ha egy nem rozsdamentes kalapáccsal ráütünk egy rozsdamentes felületre és a passzív rétegben sérülést okozunk, gyakran előfordul, hogy a sérült terület rozsdásodni kezd. Ugyanez a helyzet akkor, ha savas, párás környezetben nincs megfelelően ápolva a felület, ugyanis ekkor a savas környezet okozza a passzív réteg sérülését, és ezzel párhuzamosan csökkenti a felület ellenállóképességét.

A megelőzés tehát egyszerű: megfelelően kell karbantartani ezen eszközöket:

• Tartsuk tisztán.
• Óvjuk a sérülésektől, karcolásoktól.
• Biztosítsunk szellőzést (az oxigén jelenléte segít a passzív réteg regenerációjában).
• A környezettől függően szennyeződnek az eszközök – ettől kell függővé tenni a takarítást.
• Lehetőleg kifejezetten inox tisztítószereket használjunk, de átmenetileg bármilyen karcmentes tisztítószer alkalmazható, amely nem tartalmaz klórt.
• A tisztítást a nem elektromos berendezések esetén, pl. korlátok, alapos és bő vízzel történő öblítés kövesse.
• Amennyiben mechanikai tisztítás válna szükségessé, semmiféle fémből készült eszközt ne használjon.
• Lehetőleg ne használjon savat a tisztításhoz, amennyiben ez mégis elengedhetetlen, akkor csak foszforsavas készítményekkel dolgozzon.
• Ügyeljen arra, hogy az eszköz közvetlen környezetében sem tanácsos a savas tisztítószerek használata, (pl. a csempét sósavval tisztítani), ha ez mégsem kivitelezhető, akkor ezután különösen fontos az eszköz alapos tisztítása inox tisztító szerekkel.

Ügyfeleink részletes útmutatót kapnak tőlünk a beléptető eszközök tisztítására, karbantartására vonatkozóan, mely átadható a takarító cégnek / személynek. Tanácsaink betartása mellett hosszú életű eszközöket tudunk biztosítani az Ön számára.

Amennyiben tervezi beléptetőrendszer kiépítését, vegye fel velünk a kapcsolatot.